A "Pinta" karavella

I. változat - 30 cm-es, teljesen fából készült testű modellváltozat

II. változat - Méretarány 1:65

A félelmetes Nyugat-India-i hurrikánt az európaiak közül elsőként éppen Kolumbusz élte át. Ez 1495-ben Espanola szigetén történt. A hurrikán akkor tört rá Espanola szigetére, amikor Cristoforo Colombo a hazautazáshoz készülődött.
Espanola - Nyugat-India második legnagyobb szigete, Kolumbusz 1942-ben fedezte fel, és vette birtokba Spanyolország nevében. Gazdag trópusi erdőivel a sziget kiválóan alkalmas volt a cukornád, kávé és kakaó termesztésére. A sziget Kuba és Puerto Rico között helyezkedik el.
A hurrikán "rendet rakott" - letarolta a sziget felületét, tövestül csavarta ki a fákat, telehordta az ültetvényeket szeméttel.
A "Pinta" és a "Santa Maria" leszakadtak horgonyaikról, és a legénység egy részével a fedélzetükön felborultak. Egyedül a "Nina" maradt úszva. Ezután Kolumbusz tíz hónap alatt a két hajó maradványából épített egyet, amit "Santa Cruz"-nak nevezett. Közben néhány erődöt is felépítettek.
A "Pinta" még sokáig felderítő és szállító feladatokat végzett, mivel kitűnt igen jó tengerjáró képességével és gyorsaságával.
A "Pinta" hossza 20,1 m, szélessége 7,3 m, merülése 2 m, vízkiszorítása 140 tonna körüli. A személyzete 65 fő volt.
A tűzfegyverek előnyeit kihasználva az európaiak ráerőszakolták uralmukat Afrika és Amerika újonnan felfedezett országaira, raboltak, kiirtották a helyi lakosságot, az őslakosokat rabszolgáknak kényszerítették.
Megjegyzendő, hogy Amerika felfedezője az indiánokhoz meglehetősen sajátosan viszonyult: a legkisebb bűnért vagy a "spanyol kincstár"-nak aranyban fizetendő adó elmaradásáért megölette és a kutyák elé vetette a elöljáróikat. Ki lehet jelenteni, hogy az 1495-ös hurrikán és a későbbi természeti csapások nem okoztak olyan kárt a világ kultúrájának, és nem követeltek annyi emberáldozatot, mint amit a nagy tengerész okozott.

"A világ vitorlásai" könyv anyaga alapján