| 1. oldal (283K) | 2. oldal (407K) | 3. oldal (270K) | 4. oldal (314K) | Kötélzet (235K) |
Egy a három 120 ágyús hadihajó (a "12 Apostol" (az osztály első hajója), a "Párizs" és a "Konstantin nagyherceg") közül, melyeket Nyikolajev hajóépítő üzemeiben építettek. Építőjük Sz. I. Csernyjávszkij alezredes. Az Orosz Flotta legkorszerűbb vitorlás hadihajói. Hadiképességeik szerint nem volt velük egyenlő a világ vitorlás hajói között, azonkívül megkülönböztette őket formájuk szépsége és látványosságuk.
A "Párizs"-t 1847. június 18-án kezdték építeni Nyikolajevben a Szpasszkij hajógyárban, 1849. október 23-án vízre bocsátották, és besorozták a Fekete-tengeri Flotta állományába.
1850-ben áthajózott Nyikolajevből Szevasztopolba. 1851. és 1852-ben, a kötelék állományában gyakorló utakon vett részt a Fekete-tengeren. 1853 július - augusztusában a kötelék állományában gyakorló utakon vett részt, augusztus 1-én részt vett a flotta gyakorló támadásában a szevasztopoli horgonyzóhely ellen. Szeptember 17. és október 2. között a kötelék állományában a Volinszkij ezred 13. divíziójának állományából 1483 katonát és tisztet szállított Szevasztopolból Szuhum-Kal-ba. Részt vett az 1853 - 1856-os Krími háborúban. 1853. október 29-én V. A. Kornyilov vice-admirális kötelékében kihajózott a török hajók keresésére a rumeli, azután az anatóliai partokhoz. November 11-én, nem találva az ellenséget, a kötelék visszatért Szevasztopolba. November 12-én a "Párizs" F. M. Novoszilszkij ellentengernagy zászlója alatt hajózó kötelék vezérhajójaként kihajózott Szevasztopolból a Sinopnál lévő török flottát körülzáró P. Sz. Nahimov vice-admirális kötelékének a megerősítésére.
November 16-án a kötelékek egyesültek. November 18-án a sinopi ütközetben a baloldali oszlop vezéreként a "Párizs" a No5 ütegével megnyitotta a tüzet a "Damiad" fregatt és a "Tuli-Szefid" korvettekre. A korvett felrobbant, a fregatt megfeneklett. A "Párizs" oldalsortűzzel megsemmisítette a sodródó zászlóshajót, az "Auni-Allah" fregattot, azután áthelyezte a tüzet a "Nizamie" fregattra, ami kigyulladt és megfeneklett. P. Sz. Nahimov azt írta: "Nem lehetett nem gyönyörködni a "Párizs" gyönyörű és hidegvérűen kiszámított tevékenységében." A hajó a harc ideje alatt 3952 lövést adott le. Veszteségei: 1 halott és 18 sebesült. 16 léket kapott, megsérült a fara, az orrdísz, az alsó fedélzet. November 22-én visszatért Szevasztopolba.
1854 januárjában a hajószemélyzet felépítette a parti ütegállást ("Párizsi"). 1854 áprilisában a Kurijnij szurdok közelében elfoglalta horgonyzóhelyét. 1855-ben horgonyzóhelyén állt a No4 számú és a Pavlovi ütegállások között, fedélzetén a személyzet 214 tagja és 82 löveg maradt. 1855. augusztus 28-án a szevasztopoli kikötőben a város feladásakor elsüllyesztették. 1857 - 1859 között a hajótestet felrobbantották, a fémrészeket kiemelték.
A hajó parancsnokai: V. I. Istomin (1850- 1854), P. A. Pereljosin (1855).
Fontosabb adatok:
Vízkiszorítása 4790 to;
Méretei: 64,6 m az alsó fedélzeten, 63,6 m a merőlegesek között x 18,1 x 7,7 m;
Fegyverzete: 120/124 db ágyú (28 db 68 fontos bombavető ágyú az alsó fedélzeten; a közép és felső fedélzeten 72 db 36 fontos ágyú; a bástyafedélzeten és a mellső fedélzeten 24 db 24 fontos mozsárágyú.
1000 fő személyzet.